A mindennapos felismerések hogyan fejlesztik a lelket?!

Aranylélek


Manipulátorok, vagy gyógyítók?

Először is mit jelentenek ezek a fogalmak?

Manipulálni, avagy a saját cél érdekében befolyásolni más embereket rövid vagy hosszú távon.

manipuláció latin eredetű szó, "jelentése" kezelés, bánásmód. A manipuláció egyfajta befolyásolás, amelynek célja mások attitűdjének, a beállítódásának átformálása, a viselkedés, a cselekvés, az érzelmek és a kogníció megváltoztatása, átszervezése. ( Wikipédia )

Gyógyítás: mások javát szolgálni, átadni a tudást, elindítani az öngyógyító képességet a „betegnél”.

Cél a gyógyulás, a „beteg” a kapott energiáért, energiával (pénzzel, javakkal) fizet. Így maradhat fenn az egyensúly.

Ennyiből is érződik, hogy nagyon halvány a határ a két „gyógyító” ember között.

Amikor elindulunk a spirituális úton, akkor hajt a kíváncsiság, érdekesnek találjuk, hogy egyre több mindent megtudunk magunkról. Egyre több könyvet olvasunk, előadást hallgatunk. Ettől szélesedik a látókörünk.

Egy idő után már elkezdünk szelektálni, válogatni…Hiszen azt mondják, hogy érzésből válasszunk tanításokat, mestert.

Nos, ez igaz is. Viszont nagy rutin ( és néhány arcon csapás ) kell ahhoz, hogy valóban ki tudjuk szűrni az álmágusok, és a valós segítőket.

Én is jártam már az utca másik oldalán…Amikor a nagyon híres, elismert mestereket hallgattam, ittam a szavaikat, mindent elhittem…Mindaddig, amíg lementek gyarló emberbe, és elkezdték csapni a szelet, és ajánlatokat tenni. Nos, akkor rájöttem, hogy ők is „csak” emberek.

Onnantól kezdve mindent, és mindenkit fenntartással kezelek, és amit hallok, azt szeretem megtapasztalni, majd utána elhiszem.

A sors ennek ellenére mégis dobott egy újabb „mestert, atyaúristent”. Eljártam havonta kétszer a tanításokra. Eleinte csak figyeltem, és érzékeltem az energiát. Jött is az szépen.

Majd figyeltem az embereket, akik 8-10 éve járnak oda. Jelzem, ennyi idő alatt még mindig ugyanazzal a problémával küzdenek. Volt köztük pánikbeteg, aki utána kórházba került, volt a rossz házasságban élő, és nem is változott a helyzet. Többen lettek egészségesekből rákosak (ez nem vicc). Szóval ez már azt hiszem, hogy több, mint gyanús. Józan paraszti ésszel is.

Természetesen kiléptem a körből, mert nem hogy nem tudott adni, de a szlogen a következő volt: Aki nincs velem, az ellenem.

Azóta csak hallok a csoportról…már heti többször vannak foglalkozások, leginkább ugyanazokkal az emberekkel. Ja, persze nem ingyen. Ez nem szeretetotthon, valamiből fenn kell tartani a kissé felújításra szoruló albérletet, ahol magányosan éldegél. (Ez lenne a minta?)

Jelzem nincs baj azzal, ha van ellenszolgáltatás. Csak gyógyulás nincs. Beteggé válnak az emberek. Megtapsolják azt az anyukát, aki a külföldről hazalátogató lányával eltöltött idő helyett a foglalkozásra ment el. Mert ott kell lenni.

Mitől manipuláció?

Ha azt mondja valaki, hogy küldök egy illat energiáját a kezedbe, szagolj bele, mit érzel?! Ez igazság, létezik ilyen.

Ha azt mondja, küldök ibolya illatot, szagolj bele! Nos, ez manipuláció, mert az agyunk ibolyát akar, és fog érezni.

Sorolhatnék még példát, de a legszörnyűbb, hogy a benne lévők ezt nem látják, mert benne vannak.

Hogy miért írtam le ezeket? Hátha eljut olyan emberhez, aki látott már olyat, aki hallott már hasonlóról, és segítség lehet.

Nagyon nagy károkat tud okozni az adott személynél, és nem különben a családjánál. Hiszen a család csak annyit lát, hogy megváltozik az illető, elmaradozik, elfogult lesz, és mégsem javul a légkör. Nincs kézzelfogható eredmény.

Azt javasolnám a pároknak, hogy mindenképp menjenek el a kedvesükkel ilyen helyekre, és beszéljék meg a tapasztalásaikat, az érzéseiket, hátha ketten okosabbak lesznek, és kevesebb gazfickó tekerhet az ujja köré embereket.

Természetesen adni is kell a manipulátornak, hiszen azzal ragasztja oda az embereket, de hát láttunk már öltönyös csalókat is.

A legszomorúbb, hogy tanításért, feltöltődésért, iránymutatásért akkor megyünk el valahová, ha kiszolgáltatott helyzetben vagyunk, problémánk van. Nos, ezt lehet kihasználni annak, aki akarja.

Mégis, honnan lehet valakiről megállapítani, hogy nem energiaragasztó, pénzleszívó?

Mondanám, hogy érzésből (csak rutinosoknak)…

Kevés tapasztalással azt érdemes nézni, hogy kik járnak a csoportba, hogyan alakul az életük, mit érzel az előadás alatt, hogyan reagál a főnök, ha nem tudsz menni, fix a csapat, vagy változnak az emberek..

Nézzük józanul! Ha egy terapeutához 8-10 éven keresztül, heti, havi rendszerességgel járunk, akkor két dolog lehetséges:

Egy: lusták vagyunk változtatni az életünkön, és sokkal könnyebb másra bízni a felelősséget.

Kettő: nem megfelelő a terapeuta, nem tud, vagy nem is akar a gyógyulás útjára rálökni, mert akkor hol a bevétel.

Lehet, hogy ezek kemény szavak, de mind tapasztalat.

Láttam olyat is, amikor hetente járt a hölgy családállításra…Minek???

Mikor épül be az ott átélt események? „TÚMÁCCS” Mindennek kell időt hagyni a beépülésre, a megértésre, hiszen a jó technikák így tudják kifejteni a hatásukat.

Ez pont olyan, mintha egy nap folyamatosan ennénk, és nem hagynánk időt a gyomornak megemészteni a táplálékot…

Remélem sikerült egy kicsit elgondolkoztatni, és ha kicsit jobban odafigyelsz, akkor kevesebb sérüléssel is megúszhatod.

Nagyon sok jó terapeuta, gyógyító, segítő létezik. Keresd, érezz rá, és ha valami nem oké, menj máshoz, mindaddig, amíg megtalálod azt az embert, aki abban tud segíteni, hogy rátalálj a saját öngyógyító utadra.

Dézsi Aranka lélektréner

06703326136

Aranylélek közösség

 

 

A teremtésről nyíltan

Sokan sokféleképp teremtenek.

Onnan kezdeném, hogy az alap tézis, hogy minden energiából van. Az ember is, hiszen, ha minden elemünket lebontanánk, akkor a végén csak az energiarészecskék maradnának.

Ha ezt tudjuk, akkor végtelen egyszerű az alkotás, és bárminek a létrehozása. Ismétlem BÁRMINEK.

Igen, jogos a kérdés, hogy akkor miért nem nyer mindenki a lottón, miért nem gazdag, egészséges, boldog mindenki?!

Azért mert a félelem energiája nagyobb. mint a teremtésé, a nyereség utáni vágyé.

Mielőtt belefognál a teremtés misztériumába, néhány dologra érdemes odafigyelni.

Az egyik, hogy tele pohárba nem lehet tölteni. tehát ki kell magadat üríteni, ahhoz új, értékes dolgokkal töltődj meg.

Ezalatt azt értem, hogy minden olyan negatív gondolatot, fogadalmat, emlékmintát, rossz érzést, ígéretet törölj ki a gondolataidból, ami korlátoz, és visszatart. Néha az is elég, ha kimondod, hogy hajlandó vagy eltörölni mindent, ami akadályoz. Mintha kiradíroznád…

Ha kicsit spirituális vagy, akkor csinálhatsz gyertya szertartást is. Fehér csavaros gyertyát égethetsz Teleholdkor, és kérd, hogy szippantsa ki az életedből az akadályozó tényezőket.

Így csinálhatsz mentális helyet a friss, előremutató terveknek, gondolatoknak.

A számítógéped, és a telefonod is megtelik néha információval. Mit csinál akkor? Lelassul, nem tudsz vele haladni, és stresszes leszel tőle…

Nos, az üres helyet már csak be kell táplálni, csinálni egy új mappát az asztalon…

Ha lett hely, könnyebb lettél, utána a terveket töltsd fel érzelemmel. Képzeld el, hogy milyen érzés az, amikor teljesül a vágyad. Hallgass közben építő, relaxáló zenét, és fókuszálj rá.

Ezzel megtettél szinte mindent ahhoz, hogy elinduljanak a dolgaid.

Kilőtted az Univerzumba az igényedet, energiát toltál bele, de előtte muszáj megtisztulni….

Ezután viszont NE akard irányítani az eseményeket, NE akard látni minden nap a változást, és NE legyél türelmetlen, NE akard irányítani, erőszakolni az eseményeket!

(Azt hiszem, ez a legnehezebb része…)

A számítógépeden se látod folyamatosan az elérési útvonalat, hogy az információ milyen vezetékeken jut el hozzád. Csak beütöd a keresőbe, hogy mit akarsz, és egyszer csak ott van előtted.

Amit viszont tenned kell, az, hogy folyamatosan erősíted magadban az igényt, a hitet a cél eléréséhez.

A legfontosabb, hogy közben cselekedned kell, nem elég hátradőlni, és várni a jószerencsét. Tedd a mindennapos dolgod, fókuszálj a célra, de ne görcsölj rá.

Figyelj!

Figyeld a jeleket, vedd észre az irányt, amit útmutatásként kapsz, hogy merre tovább….Mindig van jelzés!!! MINDIG!!!

Egyszer minden kívánság teljesül, azt, hogy mikor….nos azt nem tudhatjuk..az már karma…

 

Dézsi Aranka lélektréner

06703326136

Aranylélek közösség

Aranylélek

 

 

 

 

Elindulni a spirituális úton...

Mit jelent ez?

Alap tézisként azt gondolom, hogy a megérzéseink jelenléte, sűrűsége, erősödése még nem jelenti azt, hogy mesteré váltunk.

Kiráz a hideg, amikor azt látom, hogy szárnyaikat bontó emberek (ami elismerése méltó), már egy pár képzés, meditáció után azt hiszik, hogy tudják a tutit.

Megválnak a párjuktól, mert azt álmodták, vagy azt mondta a „guru”, hogy előző életükben rosszul végződött a kapcsolatuk, megölték egymást, és ez hatással lesz a mostani kimenetelre is…

De láttam olyat is, hogy a saját édesanyjával megszakította a kapcsolatot egy oldás következtében

Nem is tudom folytatni se a sort, mert érthetetlen, hogy miért kell ezt így csinálni?

(Természetesen nem csak negatív példák vannak, mert élnek olyan segítők is ezen a bolygón, akik hitelesek!)

Ami inkább elgondolkoztatott, hogy hol van a saját tapasztalat, a saját izzadságszagú gyakorlások, az élmények, az egyéni megérzések, egyéni technikák? Milyen saját élménnyel tudják alátámasztani a gyakorolt technikát?

Hol van az leírva, hogy például energiát csak egyféleképp lehet „igényelni”?! Persze, a „guruknak” fontos, hogy sakkban tartsák a nyájat.

Jómagam is sok megtapasztaláson, tanulmányon, beavatáson átmentem…és egyre jobban látom, hogy mennyi mindent nem tudok még. Mennyi tapasztalás vár még rám, mennyit kell még csiszolni magamon…de ez belső munka, nem kifelé.

Kifelé már nem számít.

Hiszen a jó tanító sem attól jó tanár, hogy mondogatja magáról, hogy mennyire tuti a tudása, hanem attól, hogy le tud ereszkedni a tanítvány szintjére, és fel tudja emelni. Megmutatni, hogyan tud fejlődni.

Az ma már kevés, hogy fizesd ki a tandíjat, és megkapod a beavatást. Attól még nem világosodott meg senki. A tudást át kellene adni, megtapasztaltatni, követni a sorsát a tanoncnak, és húzni felfelé. Ez mind idő, és idő.

Visszatérve a fenekükön tojáshéjjal rendelkező mesterkékre. Addig semmi baj nincs, amíg „csak” a saját életüket teszik tönkre. Bár, ha egységben nézem az Univerzumot, akkor természetesen van negatív hatása az emberiségre…

A nagyobbik baj akkor van, ha már áltudást szerezve másoknak is osztják az észt.

Ami hiányzik, az az alázat. Alázat saját magunk, Univerzum, Angyalok, Isten, Sors, Élet, Embertársak… felé. Nem vagyunk halhatatlanok, és mindenhatók.

Valahogy, mintha fordítva történnének a dolgok. A friss spiris egyedek feltörnek, mindent akarnak, élvezik az újat az életükben, és a megfontoltabb, régebb óta ezen az úton járók, pedig visszahúzódtak.

Nem nyomulnak, kivárnak.

Mi lehet az oka? Talán rájöttek, hogy mennyivel fontosabb a saját életüket megmenteni, mint a világot. mert, ha a sajátomat megmentem, akkor az én világom szabaddá válik.

Ebben az esetben tudok egy mintaértékű életet élni, és nem kell az öntömjénezés sem, mert olyan energiát közvetítek, amit más is szeretne megélni.

Ez a legnagyobb érték, és erre ez az egy életünk van. Itt, és most.

Ha lesz következő élet, akkor majd ott megoldjuk a feladatainkat, akkor is lesz most.

Addig is tegyük a dolgunkat, sepregessünk a saját házunk tájékán, tisztogassunk, és egyszer csak kitehetjük a táblát: Tiszta Udvar, Rendes Ház, Tiszta Lélek, Boldog Élet.

Dézsi Aranka lélektréner

06703326136

Aranylélek közösség

Aranylélek

Mindennek következménye van

Arról beszélgettem egy kedves barátommal, hogy hogyan működik ez a karma dolog. Vagyis az ok, és okozat törvénye. Ami szerint bármit teszünk, gondolunk, érzünk, annak következménye van. 

Mennyi igaz abból, hogy a mostani szenvedéseink előző élet negatív cselekedeteink miatt vannak? 

Hogy bármire rá lehet húzni, hogy biztos azért történt, mert ezt és ezt tetted előző életedben… 

Például, ha túlsúlyosak vagy, akkor lehetséges, hogy pár élettel ezelőtt éheztél… 

Természetesen ezekre nem tudjuk, tudhatjuk a pontos választ. Több okból is. Egyik, hogy el kellene teljesen hinnünk, hogy van reinkarnáció. A másik, hogy születésünkkor adott feladattal érkezünk, és amikor leszületünk az előző életek információi törlődnek. Viszont, ha törlődnek, akkor miért vannak ránk hatással? Miért lehetséges, hogy „emlékszünk” néha olyan dolgokra, ami nem ebből a létből való…? 

Mik azok a cselekedetek, amik biztos visszaütnek? Melyik életben? Lehet, hogy még ebben az életünkben? 

Nem is tudom, hol lehetne erre megtudni a tutit? Vagy kell e tudni a tutit? 

Érzésem szerint, ha azt vesszük alapul, hogy mindennek következménye van, akkor azzal már tudnánk az életminőségen, gondolkodásmódon változtatni. 

Tehát, ha romlott ételt eszünk, akkor orvoshoz kerülünk… 

Az elmélkedéseink után pár nappal jött a visszaigazolás.. Mert az Univerzum figyel a feltett kérdésekre, csak te mennyire figyelsz a jelekre, és a válaszokra? Mennyire vagy éber? 

A történet a következő: 

Egy boltba mentem be, ami előtt egy autó állt. A néni az autóban ült, nyitott ajtó mellett, és amikor elszívta az utolsó slukkot is, a cigarettáját elegánsan a kocsi mellé pöckölte. Jelzem egy méteren belül volt szemetes… Viszont nyűgös lett volna kiszállnia, kikapcsolni az álló autóban a biztonsági övet, megmozdulni…szóval ez már több izmot is megmozgatott volna. 

Gondolkoztam, hogy az én dolgom lenne szólni, és rendre utasítani egy nálam jóval tapasztaltabb hölgyet? Úgy voltam vele, hogy nem szólok, amint végeztem majd felszedem… 

Na, de itt jön a lényeg! Nézelődök a boltban, és egy habzó szájú úriember, úribácsi jön be, hogy savanyú a tej, amit vett, és mit képzelnek, és hogy engedhetik meg maguknak… 

Az eladó, és emberünk között ment a hajcihő, majd a bácsika sértetten elviharzott. Valami miatt utána néztem…és láss csodát! A cigicsikk pöckölő néni mellé ült be az autóba… 

Nagyon jót mosolyogtam magamban.. 

Gyorsan visszaérkezett a bumeráng. Biztos vagyok benne, hogy ezen a rezgésszinten lévő embereknek eszükbe sem jut, hogy miért pont ők járnak így?! És nyilván fel vannak háborodva! 

Egyszerű a tanulság: igen, mindennek következménye van. A jónak is, és a rossznak is. Egyet nem tudhatunk, hogy mikor, és honnan érezik a bumeráng..   

Dézsi Aranka mediátor, lélektréner 06-70-332-6136 

www.aranylelek74.blog.hu 

https://www.facebook.com/aranylelek/

Amennyiben tetszett a cikk, köszönöm, ha megosztod 

 

Egyensúlyba kerülni önmagammal

Találj vissza Önmagadhoz! Nyerd vissza az egyensúlyod!

Ismerősek ezek az instrukciók? Baráti, terapeutás, családi, szeretetből fakadó megnyilvánulások…

Jó-jó! De hogyan? Nem is tudtam, hogy nem vagyok egyensúlyban magammal. Vagy lehet, hogy tudtam, csak nem gondoltam…

Természetesen vannak „tünetek”, amik utalnak arra, hogy valami felé elbillent az életünk. Viszont, amikor benne vagyunk, akkor nem biztos, hogy kilátunk, átlátunk belőle, mert az vált természetessé.

Az jut eszembe erről, amikor gyerekkoromban szerettem forogni, és nem akkor szédültem, amikor forogtam, hanem amikor megálltam. (Lehet, most is azért szédültem, mert megálltam???)

Visszatérve, akkor volt kellemetlen az érzés, amikor a normális állapotomba kerültem vissza.

Próbálok rájönni, hogy hol vesztettem el az egyensúlyomat? Mi okozta? Illetve, ha megvan, akkor hogyan térjek vissza a „normális”, harmonikus állapotomba?

Kezdjük a legelején: Milyen „tünetei” lehetnek az egyensúlyvesztésnek, a kibillenésnek?!

A legszembetűnőbb, hogy ha megállunk, és körbe nézünk, rájövünk arra, hogy nem ott tartunk, mint ahol szeretnénk?

Legtöbb esetben a felismerés: nem ott tartok, de még az irány se az...

Következő kérdés: Mik azok a hétköznapi tevékenységek, amiből többet csinálok a kelleténél? (munka, semmittevés, netezés, evés, ivás, bulizás, megfelelésből cselekvés stb)

Mi az, amiből keveset??? (torna, meditáció, vízfogyasztás, takarítás…)

Kik azok az emberek, akikkel több időt töltök a kelleténél?(egyedül, üzleti partnerek, exek, munkatársak..)

Kikkel vagyok keveset? (barátok, családtagok, leendő partnerek,…)

Mik azok a gondolatok, amikkel túl sokat foglalkozom? (anyagi megoldások keresése, munkafolyamat felépítése, építkezés, költözés, magánéleti terv, mit gondolhat a másik fél, mi lenne, ha; és mi lett volna, ha..)

Amivel nem eleget? („a gondolat valóságot teremt”…vagyis a célokra, „ kérj, és megadatik”-ra, illetve önmagamra…)

Milyen érzések töltik el leginkább a szívemet? Hiányérzet, félelem, csalódás, bizalmatlanság, aggódás, fájdalom, ragaszkodás…

Mik azok, amiknek nem adok elég helyet? (Bizalom, szeretet, önbizalom, öröm, szabadság, befogadás,…)

Lehetne még egyéni példákkal alátámasztani, de mindenki tudja folytatni a sort a saját életében.

Amint megvannak a válaszok, akkor már fél siker, mert a felismerés szakaszán túljutottunk, beindítottuk az energiákat, és ezáltal van lehetőség a haladásra.

Hogyan tovább? A legegyszerűbb válasz, hogy a miből sok van, abból kevesebbet, és amiből kevés, abból többet kellene tenni. Így visszarendeződhetnek az energiák, és újra balanszozhatunk. Még az energiagyógyászatban is azt tanítják, hogy a hiányterületet pótolni, a túlbuzgó területet visszább kell venni.

Természetesen itt is vannak fokozatok, mert könnyebbnek tűnik több időt tölteni a barátokkal, mint beengedni a szeretetet.. Valóban mindegyik másmilyen súlyú feladat, de valahol el kell kezdeni, ha úgy érezzük nem vagyunk  a helyünkön, és már kusza körülöttünk az élet….vagyis nem körülöttünk, hanem bennünk…

Ha kicsit spirituálisan szeretnénk a háttérbe nézni, akkor az egyensúlyért a napfonat csakra a „felelős”. Tehát örömforrásokkal, napsárga ruhával, pezsgő zenével, Napüdvözlet jógával rá tudunk kicsit segíteni, serkenteni az elapadt energiákat.

Úgyhogy van megoldás, de az első lépés mindenképp megkeresni a leggyengébb láncszemet, és végtelen türelemmel magunk felé, aktív cselekvéssel visszanyerni önmagunkat.

Onnan tudjuk, hogy sikerrel jártunk, ha egy adott esemény már nem tud annyira napokig magával ragadni, lehúzni, mert sokkal kisebb a kilengésünk amplitúdója.

Sok sikert a felfedezéshez!

 

Dézsi Aranka mediátor, lélektréner 06-70-332-6136

www.aranylelek74.blog.hu

https://www.facebook.com/aranylelek/

Amennyiben tetszett a cikk, köszönöm, ha megosztod ismerőseiddel!

 

 

 

 

A spiritualitás veszélyei

Jómagam is átestem ezeken  a fázisokon, amikről szólni fogok, így hiteles vagyok a témában.

Pozitívnak értékelendő, ha elindulunk egy másik úton, megtapasztalunk megmagyarázhatatlan történéseket, elkezdjük másként ránézni az életünkre.

Általában úgy kezdődik, hogy elvégzünk egy-két-há…tanfolyamot, meglátogatunk néhány előadást, közben elkezdjük érzékelni az energiát, felfedezzük eddig pamlagon heverő képességeinket.

 

Ezen idő alatt több olyan kérdésünkre is választ kapunk, ami foglakoztatott bennünket, jönnek a felismerések, és nyílunk ki, tágul a tér. Kezdünk okosodni, vagy legalábbis azt hisszük. Hiszen "mindennek oka van, semmi sincs véletlen"..

Ismerjük ugye ezeket a bullshitteket?!

Az óriási hibát ott követjük el, amikor mindent elhiszünk a „nagy mestereknek”..

Minden kétséget kizáróan. Azért veszélyes ez a történet, mert a mesterek is emberből vannak, bármilyen extra képességekkel is vannak megáldva.

Tehát mielőtt szó szerint mindent megennénk, legyünk figyelmesek, és az elhangzott tanokat tapasztaljuk meg az életben, és akkor már van létjogosultsága.

Így nem válunk spiri birkává.

Utána jön a következő hiba, hogy mindent megmagyarázunk azzal: ez karma, ennek így kellett lennie, először tanulnom kell, csak utána lehetek boldog, vagy amíg nem rendezem a kapcsolatot az anyámmal, addig nekem se lehet családom…

Jön a megokosodás szakasz, amikor már annyi okítást, tanítást kaptunk, hogy mi is tovább akarjuk adni a környezetünknek, és aki nem vevő.. azt elkezdjük minősíteni. „Majd megtudja! Pedig én segíteni akartam!” És ismét a legdurvább, hogy nincs mögöttes tapasztalás, csak már annyiszor hallottunk valamit, hogy a magunkénak hisszük.

 Óriási kárt okoz(hat) a kapcsolatrendszerben.

A legszebb, amikor annyira spirituálisak vagyunk, hogy elfelejtünk a földi dolgokkal foglalkozni. Már nem kell csinosan öltözni, elég a slampos is, nem kell sportolni, mert majd mentálisan programozzuk, és lefolynak a kilók rólunk… Hááát legyen!!

    Elhisszük, hogy csak a pozitív gondolkodás elég lesz a boldog élethez.. És csodálkozunk, hogy mégse…Mert közben elfelejtünk cselekedni.

 

 Az megint más, ha próbáljuk az életben meglátni a jót, és a szépet, de nehéz pozitívan hozzáállni ahhoz, ha valaki az előtted lévő autóból rád dobja a cigicsikket. Miért ne lehetnénk dühösek?...A kérdés, hogy beleragadunk, vagy megéltük, és engedtük tovább? Ezek már finomságok…

Illetve nem tudunk pénzt teremteni, a tudást pénzzé tenni. Miért? Mert kibillentünk az egyensúlyból, és csak a szellemi dolgokkal foglalkozunk, így elvettük az energiát a teremtéstől.

Csak, hogy stílusos legyek: többet használjuk a koronacsakrát, mint a gyökércsakrát..

És jön a kedvenc témám:

Miszerint szeressünk mindenkit, öleljünk mindenkit, hisz egyenlők vagyunk…

Nos ez igaz, és a szeretet valóban az életünk alapvető mozgató rugója. Kétségtelen.

De szeretet az, ha hagyjuk, hogy bántsanak, eltiporjanak, megalázzanak..?

Jézus is megmondta:

Megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel… Nem azt mondta, hogy hagyd magad, majd a szeretet meggyógyít. Azt mondta, hogy dobd vissza kenyérrel, tehát valami táplálóval…

Az egészséges kételkedés szabaddá tesz, és segít józannak maradni! Sok sikert, és megtapasztalást az úton!

Dézsi Aranka mediátor, lélektréner

06703326136

Aranylélek

Aranylélek közösség

Amennyiben tetszett a cikk, köszönöm, ha megosztod ismerőseiddel!

Címlap

http://noivilag.hu/cikkek/spiritualitas-veszelyei-ne-vegyel-mindent-magadra-es-ne-higgy-el-mindent

 

Optimális elfogadás

Több ezoterikus fórumon lehet olvasni,hallani, hogy fogadjuk el a helyzetünket, békéljünk meg az életünkkel, legyünk elfogadóak saját magunkkal, embertársainkkal szemben. Az elméleti részével alapvetően egyetértek, mert, ha folyamatos elégedetlenségben, panaszkodásban, meg nemértésben élnénk, az hosszú távon megkeserítené az életünket.

Arról a helyzetről tennék említést, amikor már annyira elfogadóvá válunk, hogy az átcsap passzivitásba. Én is beleestem ebbe a hibába. Nagyon büszke voltam magamra, hogy elfogadtam a nem túl fényes sorsomat, elhittem, és már meg is szoktam, hogy a szorosan beosztandó anyagiak csak a fejlődésemet szolgálják, és megtanítanak értékelni a keveset is.

Viszont volt olyan hatása is, hogy megváltoztatta az értékrendemet, tudom már, hogy mi és kik fontosak az életemben. Az elfogadásból szép lassan át transzformálódtam megadásba, ami azzal járt, hogy elkezdtem vegetálni az életem több területén. Jöttek az önigazoló, önsajnáló gondolatok: "Nekem csak ez jutott, de majd lesz jobb. Biztos meg van az oka, hogy csak méltatlan kapcsolatok jutnak nekem. Egyszer minden megváltozik, addig is mentálisan programozom a bőséget. Stb..."

Feltettem a kezem, és a sodródást választottam, mert azt hittem az egyenlő az elfogadással, és hittem mennyire spirituális vagyok, egyedül is boldog vagyok, meg hát a boldogsághoz nem kell pénz. Közben minden olyan energiát, ami az életben maradáshoz szükséges, elnyomtam magamban. A törekvést, a cselekvést, a megmutatom magamnak, és a környezetemnek csakazértis energiáját, azokat az elemeket, amiben van némi tűz, és mozgató erő.

Természetesen nem arra szeretnélek ösztönözni, hogy csinálj mindent dühből, bizonyítási vágyból, hanem arra, hogy ne ess a ló másik oldalára. Nehéz megtalálni az arany középutat, de szükségszerű. Érdemes egy kis önvizsgálatot tartani, amint be tudod magad azonosítani,hogy hol tartasz az elfogadás skáláján, akkor van lehetőséged változtatni az életeden.

Mert, ha eddig csak elégedetlenkedtél, és mindig csak a hibát láttad meg magadban, vagy másban, akkor itt az ideje megbékélned a jelenlegi helyzeteddel, és ha nem tetszik, akkor kis lépésekben változtatni rajta. Abban a pillanatban, amikor felismered, hogy egy helyzet, egy konfliktus mit tanít számodra, megtanulsz megbékélni magaddal.

Viszont, ha azt veszed észre magadon az önvizsgálat során, hogy túlságosan is megadó, nemcselekvő lettél, akkor itt az ideje, hogy tüzesebb legyél.Hogyan? Tűzz ki apróbb, nagyobb célokat, cselekvési tervet,és indulj el! Találj olyan motívumokat az életedben, amit nagyon szeretnél, de már lemondtál róla. mi van, ha újra teszel érte, ha kimozdítod magad a langyos mindennapokból?! Mi van, ha nem fogadod el behunyt szemmel, amit most olvastál, hanem a gyakorlatba ülteted, és kipróbálod? :)

Dézsi Aranka mediátor, lélektréner 06-70-332-6136

www.aranylelek74.blog.hu

https://www.facebook.com/aranylelek/

 

Amennyiben tetszett a cikk, köszönöm, ha megosztod ismerőseiddel!

süti beállítások módosítása