Az élet olyan, mint a katalógus áruház. Pontosan megrendelt termékeket tud csak küldeni!!!

Dézsi Aranka mediátor, lélektréner 06-70-332-6136

www.aranylelek74.blog.hu

https://www.facebook.com/aranylelek/

Mennyire jó az, amikor van időd megfigyelni magadat, és amikor ezen már túl vagy, akkor másokat is?! Amikor nem kell nézned az órát, hogy mennyi időt tölthetsz el pihenéssel, szaunázással…

Volt szerencsém most ezt megélni, és nem tudom önmagamat meghazudtolni, és akarva akaratlanul figyeltem az embereket szaunázás közben. Jelzem előre, ez nem egy alkalmas megfigyelés, hanem több napos, tehát már statisztikai alapokra épülJ

Cuki kis szociográfiai környezet alakult ki a nyaralóövezet szauna fülkéjében.

Volt a megrögzött szaunázó, aki az előírásoknak megfelelően egyenes háttal, csöndben, lótuszülésben tűrte a forróságot. Bár lehet, hogy a lábai már rég görcsben voltak, de nem mutathatta ki gyengeségét, férfi lévén. (Ez nem csak a szaunában ülő férfiakra lehet érvényes.)

Voltak a fecsegő poszáták, akiknek nem bírt két percre sem beállni a szájuk, mindent meg kellett beszélni, ami egyébként mást egyáltalán nem érdekel. Ezt a magatartást otthon is tapasztalom, ahol leginkább a város pletykái fakadnak, és egyéb politikai vélemények. Jelzem, én lazulnék…

Volt az agresszív, aki szerint neki egyedül kellene egy 20 személyes szaunában pihenni, és ha bárki a közelében van, azt már fenyegetésnek veszi. Természetesen közben okos is, mert a fürdőmestert kérte számon, hogy rendesen kiszellőztetett e egy szeánsz után. A jelenlétében nem „mertem” használni a finom kis virágos illóolajomat, mert nem szerettem volna a kályhához szorítva érezni magam.

Volt a magamutogatós bácsi. Ausztriában lévén teljesen normális, és elfogadott a meztelen szaunázás. Ő egy kicsit másképp értelmezte ezt a lehetőséget. Kis törölközőjét maga köré tekerve többször előadta a tárogatótJ Figyelve a reakciókat közben. No persze az is előfordult, hogy kifelé menet „véletlenül” leesett ez a fránya törölköző, nem kímélve senkit a látványtól. Miközben barátnőmmel egymást néztük, vagy épp igyekeztünk másfelé tekintgetni, azon gondolkoztunk, hogy meddig hajlandó elmenni a bácsi. Szerencsére csak magával foglalkozott (ezt értsd szó szerint), és velünk nem tudott. Próbált beszélgetést kezdeményezni, de falakba ütközött. 

Volt az okos, aki barátságosan közölte, hogy szauna után mit, és milyen sorrendben kell csinálni. Zuhany után a merülés, stb. Arra nem figyelt oda, hogy igazából nem kérdeztük őt. Nem mindegy egy idegennek, hogy én miként szoktam? Természetesen csak jó szándékból tette biztosan, és köszönöm, hogy vannak, akik figyelnek az én szokásaimraJ

Voltak a csendben tűrők, akik próbálták élvezni a hely adta lehetőségeket, és viselni a környezet fordulatos hatásait.

Voltak a családosok, akik pici babával, gyerekekkel érkeztek, és igyekeztek kihasználni mindent, ami élmény lehet a csöppök számára. Nyilván egy kisgyermektől nem elvárható, hogy csöndben, és elmélyülve élje át ezeket a pillanatokat.

No, és a szaunamester! A fehér nacis, macho jellegű, „jópasivagyok” tudattal rendelkező hímtag. Ő vezette le a szauna szeánszokat, akkurátus, és fölényes viselkedésével igen messze állt a barátságostól. A pihenni vágyók csak az ő harsány hangát hallhatták, mindent megtudtunk róla, azt is, amit nem akartunk. Szóljon mellette, hogy fegyelmezetten tudta terelni az embereket hol ki a szaunából, hol be.

Nyaralásunk utolsó napjaiban a sok túrázás után igényünk lett volna egy jó masszázsra. Egyből beugrott, hogy ki lehet itt a masszőr, természetesen a jampi fürdőmester… Arra gondoltunk, hogy a kényeztetésünk fontossága érdekében, becsukott szemmel figyelmen kívül tudjuk hagyni az embert. A sors akarata viszont ezt felülírta, mert olyan horror összeget mondott egy óra maszira, hogy én, mint gyakorlott masszőr dobtam egy hátast. (négy tagú családot már 60ezer forintért meg is masszírozott volna) Szóval nem kellett „megerőszakolni” magunkatJ

És voltunk a szaunázó közösségben mi. A csöndben pihenők, a jól levők, a figyelmesek, a feltöltődők, és a „tökéletesek” J

Azért volt érdekes ezt így megtapasztalni, és meglátni, mert sokfelől érkeztünk, és ez a vegyes közeg bárhol előfordulhat, munkahelyen, táborban, terápiákon, buliban, bárhol.

Természetesen ezen ember típusokon kívül még létezik jócskán, de a cél a különbözőség megfigyelése volt.

Arra mutatott rá, hogy mennyire különbözőek vagyunk, és mégis mindannyian egy cél miatt létezünk, hogy boldogok legyünk, kikapcsolódhassunk, feltöltődhessünk, és ezt annyi féle módon tudjuk művelni. Egymást eltiporva, nem figyelembe véve, vagy empatikus módon, kinek milyen eszköztára van.

Ami a legnagyobb felismerés számomra, több önismereti fejlesztést végezve magamon, hogy ezek a tulajdonságok, viselkedések, amit észreveszek másokon, és esetleg zavar, azok hol jelentkeznek az én életemben?

Miben vagyok szabálykövető? Túlbeszélő? Milyen helyzetben vagyok agresszív (passzív, vagy aktív)? Miben vagyok magamutogató? Mikor okoskodom, és mikor tűrök csak csendben? Mikor nem vagyok tekintettel másokra, és mikor igen? Miben vagyok fölényes, és mikor csak követő?

Pedig én csak szaunázni akartam…J

 Dézsi Aranka mediátor, lélektréner 06-70-332-6136

www.aranylelek74.blog.hu

https://www.facebook.com/aranylelek/

Amennyiben tetszett a cikk, köszönöm, ha megosztod ismerőseiddel!

Mennyei érzés, amikor azt csinálhatod, olyan körülmények között, amit szeretsz, még ha csak kis időre is. Szerencsésnek érzem magam, mert gyönyörű hegyek között, nyugágyon, napsütést élvezve írhattam a blogomba. Mindennapos tevékenységként is el tudnám képzelni ezt az állapotot.

Több éve konkrét elképzelésem volt arról, hogy miként élhet úgy az ember, hogy közben boldogítja amit csinál, és nincs hidegrázása, amikor dolgozni kell. Így hangzott: 

" Amire igazán vágyunk a szívünk mélyén, arra vagyunk szánva. És, ha azt tesszük, amire szánva vagyunk, akkor a munka amit végzünk nem lesz munka számukra. Elegendő pénzt keresünk vele, és boldogok leszünk."

Ezt vallom a mai napig, és ezután is. 

A kérdés, hogy tudhatod meg, hogy mire vagy szánva?

A következők segítségével jöttem én is rá: 

Miben vagyok jó? Mik azok a képességeim, amikre büszke vagyok? Mi szerettem volna gyerekkoromban lenni? Miért? Mi a hobbim? Mit szeretek szabadidőmben csinálni? Ha rengeteg pénzem lenne hogyan tölteném a napjaimat? Milyen területek iránt érdeklődöm?

Ezek hozzásegíthetnek ahhoz, hogy rátalálj mi a te valós feladatod, munkád, küldetésed.  Az a néhány lehetőség,ami eszedbe jut, írd le, és fókuszálj rájuk külön-külön. Képzeld el, amint csak írsz, vagy festesz, vagy gyerekekkel foglalkozol, barkácsolsz, szobrot faragsz,vagy állatmenhelyt létesítesz stb. Amelyiknél érzed a bizsergést a gyomrodban, vagy melegséget a lelkedben, könnyű az egész, az a tied...

Mi az, ami meggátolhat abban, hogy az utadra lépj?

Kishitűség. Mit fog szólni a családom, a barátaim? Mi van, ha nem tetszik a művem másnak? Ha kudarcot vallok? Nincs elég tudásom. Túl fiatal / öreg vagyok. Hogy fogok belőle megélni? Stb.

Mi van akkor, ha kicsiben elindulsz, és megérzed az ízét az új munkádnak,ami a hobbid is? 

Ha a te utad, akkor nagyon fogod élvezni, és a kisebb sikerélmények visznek tovább.  

Hogyan lehetne ez lehetséges? Hogy lehet ezt megvalósítani? Mi szükséges hozzá?

Elsősorban egy döntés, hogy azzal szeretném tölteni az időm nagy részét, ami kitölt, feltölt, elvarázsol engem, és esetleg más számára is érték lehet.

Ha ez az elhatározás megvan, akkor mi hiányzik még hozzá? A PÉNZ!!! Mert édes álom, és illúzió marad csak, ha közben rettegni kell a sárga csekkek miatt. Szóval a döntés megvan, jöhet a pénz hozzá. Hogy honnan? Miből lehet egy alkotó életet finanszírozni?

Nyeremény, gazdag pasi, jól menő vállalkozás, megtakarítás, örökség stb. Más verziót még nem tudok egyenlőre. Egyik ismerősöm úgy tudta megírni a könyvét, hogy olyan munkája volt, hogy évente egy megbízásból megkereste az éves költségvetését. Ezt is be tudnám fogadni:) Bár a későbbiekben, elegendő kitartással akár még meg is tudsz élni a művedből. Ez lehet egy pozitív jövőkép.

Addig is először is találd meg magad, légy biztos az érzésben. ( Mint a túl a sövény mesefilmben a teknősnek bizsergett a farka, ha érzett valamit..) Bizseregj te is, és lépj rá arra az útra, amit szívesen élsz!

Dézsi Aranka mediátor, lélektréner 06-70-332-6136

www.aranylelek74.blog.hu

https://www.facebook.com/aranylelek/

Amennyiben tetszett a cikk, köszönöm, ha megosztod ismerőseiddel!

Legutóbbi elmélkedéseim kapcsán ígértem, hogy folytatom, illetve beszámolok a futás eredményeiről.

Gyorsan döntést hoztam ebben a témában, mert a kezdeti sérülés kapcsán rájöttem, hogy bármennyire is hatékony sportág, nem az enyém. Viszont, ha nem az enyém, akkor mi való nekem? Ami örömet okoz, és mellékhatásként jó a testemnek is.

Szerintem mindenkinek megvan a saját mozgásigénye, mozgásformája, ami neki megfelelő.

Ismerőseim között  akadnak próbálkozók, keresők, elkezdők, és abbahagyók.

Van, aki spiningre jár, mert az aerobik nem jött be, és ott éli ki magát.

Van, aki rúd táncol, és magánedzőhöz jár, mert neki arra van szüksége, hogy megmondják mit, mennyit, és hogyan csináljon. Ezt a formát én is kipróbáltam, valóban hatékony, de az igazság, hogy semmilyen témakörben nem szeretem azt, hogy hosszútávon megmondja valaki, hogy mit csináljak. Mindeközben végtelen tiszteletet tanúsítottam az edző felé,mert ő mégiscsak tapasztaltabb, mint én.

Az angol tanulásnál volt még hasonló helyzet anno. Kipróbáltam egy pár magántanárt, és pár óra után leteszteltem őket. Meg akartam mondani, hogy mihez van kedvem az adott nyelvórán, és mihez nincs. Ezáltal több tanár is "megbukott", mert engedték, hogy átvegyem az irányítást. Ez oda vezetett volna, hogy nem tudtam volna felnézni rájuk. Viszont volt egy fiatal férfi, aki beállított a sarokba, rendesen készült az órákra, érdekes, és változatos volt. tiszteltem, és nem mertem nem készülni. :)

Visszatérve a mozgásra, a tánc is tetszetős eszköz a felszabaduláshoz. Hastánc, lélektánc, szalsza, bármi jó! Bár van olyan férfi ismerősöm, aki a szalszát ismerkedésre használta, de szíve joga. edzőteremben is lehet ismerkedni.

Legújabban az otthon végezhető tornát alkalmazom ( tudjuk kivel:) ). Bekapcsolom a netet, és ömlik a sok edzésterv. Tetszik, hatékony, nem rabolja az időmet a rákészülődés stb...

Azoknak, akik amúgy is sok időt töltenek otthon, vagy nem járnak el sehova a párjuk nélkül, azoknak ez a forma ellenjavallt. Nekik érdemes kimozdulni, futni, kerékpározni, közösségbe menni.

Legújabban a trambulinos edzést próbáltam ki, és a rabjává váltam, mert minden porcikámat formál, és csak ég a zsír...

Szuper még a jóga is, ami végtelen összeszedettségre sarkall. Egyszer jógaórát tartottam a kis családomnak, viccesre sikerült, mert nem értették, főleg édesapám, hogy ez miért jó. Persze, mert csak az én kedvemért csinálta. Az úgy meg nem megy. 

Csak akkor lesz bármelyik  mozgás öröm, ha magadért teszed, és nem azért, mert szeretnél megfelelni a párodnak, vagy bárki másnak.

Anyukám azóta is jógázik, átment neki valami:) Ezt tartotta magának a legkímélőbb, és egyben a leghatékonyabb terápiának.

Amiről igazán akartam írni, a mai nap megtapasztalása, sikerélménye kerékpározás tekintetében.

Első alkalommal sikerült 50 km-t megtenni egy kellemes nyaralás közben. Kibéreltünk pár biciklit, és nekivágtunk. gyönyörű hegyvidéken, szikrázó napsütésben izzadtuk ki ezt a távot. A levegő oxigén dús volt, és néha tehén trágya szaggal keveredett, ami hozzá tartozik egy ausztriai image-hez.

A meglepődés akkor ért bennünket, amikor a minimális kettes fokozatban sem tudtunk feltekerni az emelkedőre, tolni kellett kicsit a biciklit... Bizton állíthatom, hogy mi alföldiek vagyunk, és a sík terep ilyet nem produkál.

De leküzdöttük. Imádtuk a ragyogó napot, a természet közelségét,a védett kerékpárutakat, az autósok dudálását ( hiszen a menet felszerelésünk bikini felsőből, és rövid naciból állt ), 

Sokszor egymást kiabáltuk túl, mert sikongattunk az örömtől. Gyerekek lehettünk egy kis időre, és felhőtlen szabadság, boldogság érzése járt bennünket.

Toplistás marad ez az élmény, örömet okozott,hogy meg tudtuk csinálni.

Arra jutottunk az izomláz, ülési nehézségek, és a  leégés fájdalmai mellett, hogy pár nap múlva újra megpróbálnánk. De azt legközelebb már csak otthon, sík terepen:)

Dézsi Aranka mediátor, lélektréner 06-70-332-6136

www.aranylelek74.blog.hu

https://www.facebook.com/aranylelek/

Amennyiben tetszett a cikk, köszönöm, ha megosztod ismerőseiddel!