Sokan sokféleképp teremtenek.

Onnan kezdeném, hogy az alap tézis, hogy minden energiából van. Az ember is, hiszen, ha minden elemünket lebontanánk, akkor a végén csak az energiarészecskék maradnának.

Ha ezt tudjuk, akkor végtelen egyszerű az alkotás, és bárminek a létrehozása. Ismétlem BÁRMINEK.

Igen, jogos a kérdés, hogy akkor miért nem nyer mindenki a lottón, miért nem gazdag, egészséges, boldog mindenki?!

Azért mert a félelem energiája nagyobb. mint a teremtésé, a nyereség utáni vágyé.

Mielőtt belefognál a teremtés misztériumába, néhány dologra érdemes odafigyelni.

Az egyik, hogy tele pohárba nem lehet tölteni. tehát ki kell magadat üríteni, ahhoz új, értékes dolgokkal töltődj meg.

Ezalatt azt értem, hogy minden olyan negatív gondolatot, fogadalmat, emlékmintát, rossz érzést, ígéretet törölj ki a gondolataidból, ami korlátoz, és visszatart. Néha az is elég, ha kimondod, hogy hajlandó vagy eltörölni mindent, ami akadályoz. Mintha kiradíroznád…

Ha kicsit spirituális vagy, akkor csinálhatsz gyertya szertartást is. Fehér csavaros gyertyát égethetsz Teleholdkor, és kérd, hogy szippantsa ki az életedből az akadályozó tényezőket.

Így csinálhatsz mentális helyet a friss, előremutató terveknek, gondolatoknak.

A számítógéped, és a telefonod is megtelik néha információval. Mit csinál akkor? Lelassul, nem tudsz vele haladni, és stresszes leszel tőle…

Nos, az üres helyet már csak be kell táplálni, csinálni egy új mappát az asztalon…

Ha lett hely, könnyebb lettél, utána a terveket töltsd fel érzelemmel. Képzeld el, hogy milyen érzés az, amikor teljesül a vágyad. Hallgass közben építő, relaxáló zenét, és fókuszálj rá.

Ezzel megtettél szinte mindent ahhoz, hogy elinduljanak a dolgaid.

Kilőtted az Univerzumba az igényedet, energiát toltál bele, de előtte muszáj megtisztulni….

Ezután viszont NE akard irányítani az eseményeket, NE akard látni minden nap a változást, és NE legyél türelmetlen, NE akard irányítani, erőszakolni az eseményeket!

(Azt hiszem, ez a legnehezebb része…)

A számítógépeden se látod folyamatosan az elérési útvonalat, hogy az információ milyen vezetékeken jut el hozzád. Csak beütöd a keresőbe, hogy mit akarsz, és egyszer csak ott van előtted.

Amit viszont tenned kell, az, hogy folyamatosan erősíted magadban az igényt, a hitet a cél eléréséhez.

A legfontosabb, hogy közben cselekedned kell, nem elég hátradőlni, és várni a jószerencsét. Tedd a mindennapos dolgod, fókuszálj a célra, de ne görcsölj rá.

Figyelj!

Figyeld a jeleket, vedd észre az irányt, amit útmutatásként kapsz, hogy merre tovább….Mindig van jelzés!!! MINDIG!!!

Egyszer minden kívánság teljesül, azt, hogy mikor….nos azt nem tudhatjuk..az már karma…

Dézsi Aranka lélektréner

06703326136

Aranylélek közösség

Aranylélek

Virágok, tömeg, közlekedési dugó, megemlékezés, rendbe tett sírok (még azok is, amelyeket egész évben nem gondoznak), mécses, üzlet…

Mindannyian veszítettünk már el valakit, akihez ilyenkor illik kimenni a temetőbe. Tiszteletünket tenni. De ki előtt? Hiszen minden nap tiszteletünket tudjuk tenni már azzal, ha rágondolunk, vagy otthon gyújtunk egy mécsest. Mert akit szerettünk, és szeretünk, az nem hal meg, ott él a szívünkben.

Természetesen a hagyományok kötik össze a múltat a jelennel, és amikor leszáll az este, nagyon meghitt látni a sok égő gyertyát, és szinte fénylik a temető. Szép.

Mindaddig, amíg belső indíttatásból, és nem megfelelésből, vagy társadalmi elvárásból cselekszünk.

Személy szerint, akkor megyek ki a temetőbe, amikor úgy érzem, hogy mennem kell. Ez nem fűzhető semmilyen naptári naphoz, csak belső indíttatáshoz.

Miről kellene még szólni a megemlékezésen, és a fájdalmas sebek feltépésén kívül?

Talán arról, hogy ilyenkor illő lenne saját magunkban elgondolkozni, hogy amíg nem ránk hordják a műanyag virágot, addig van lehetőségünk ÉLNI! Minden nap örülni annak, hogy tudunk levegőt venni, láthatjuk a napkeltét, és a napnyugtát. Mert hiába hisszük, és reméljük azt, hogy velünk ez nem fordulhat elő, és halhatatlanok vagyunk. Nem vagyunk azok. eljön az idő, amikor a Halottak Napja a mi ünnepünk lesz. Nincs más opció.

Ha nézünk egy körülbelüli átlag életkort (75év), az 27.000 nap. Nagyon gyorsan el tud telni… Ebből mennyi volt örömteli, és mennyi a fájdalom, a küzdés? Mennyi pezsgő, örömteli napot szeretnénk még? Meddig hagyjuk, hogy ránk terhelődjön a munkahelyünk, a pénzügyi nehézségek, politikai helyzet súlya? Mikortól éljük már a saját életünket? Megélve minden apró örömöt… Mert nincs „bepótoljuk”, ha ma nem tudunk találkozni, nincs. Az már egy másik találkozó, másik energiával megtöltve, és közelebb a véghez.

Senkit nem szeretnék riogatni, hogy haldoklunk…folyamatosan! Csak legalább néha jusson eszünkbe, hogy legyünk hálásak, hogy még élünk, és ami öl bennünket, azt hagyjuk, ne bántsuk magunkat.

Bármilyen elcsépelt is a Szeretet szó, az érzés nem az. Ha egyre több napunkat átitatja a szeretet, akkor egy Halottak Napját is másképp tudunk megélni, mély együttérzéssel.

Mert ne felejtsük el, minden nap az ÉLŐK NAPJA!

Dézsi Aranka lélektréner 06703326136

https://www.facebook.com/aranylelek/

www.aranylelek74.blog.hu