Randi egy energiavámpírral
Egy olyan esetet osztok meg veled, amikor a férfi csak magával van elfoglalva, és nem is érdekli, mi van a nővel.
Vajon milyen kimenetelre számított?
Szerettem volna venni egy házat, és a személyes megtekintéskor a házastársak mindkét tagja jelen volt, én egyedül mentem.
Jót beszélgettünk, sajnos a házvétel nem jött össze, így elengedtem a témát. Eltelt pár hónap, és kaptam egy üzenetet, hogy érdekelné az a tevékenység, amit én végzek, mert vannak gondjai, és segítség kellene. Válaszoltam, hogy bejelölöm a közösségi oldalon, és írjon, mert én ekkor a lakhelyemtől pár száz kilométerre dolgoztam. Valahogy ez elmaradt nálam, és nem is foglalkoztam vele. Tudtam, hogy úgyis személyesen kellene találkozni, és én mostanában nem megyek haza.
Eltelt egy kis idő, és ismét jött az üzenet, épp ebédeltem, és szégyelltem magam, hogy így megfeledkeztem róla. Visszahívtam, és akkor döbbentem rá, hogy nem a feleség keresett, és írt nekem, hanem a férj. Teljesen biztos voltam benne, hogy a hölgy írt, mert a személyes találkozónál ő volt az érdeklődő a munkám felől.
A telefont követően bejelöltük egymást, és a munkám iránti érdeklődés átcsapott a személyem irányába. Kiderült, hogy az egy évvel ezelőtti találkozókor olyan benyomást tettem rá ( antenna kint volt ) , hogy azóta se tudja elfelejteni. Én ebben az időszakban épp a duálpárommal a mélypont szakaszban voltunk, így belementem egy randiba. Találkoztunk, és négy órán keresztül csak azt taglalta, hogy elvált, tönkrement, milyen kegyetlen a volt feleség, és most az anyjával él, és még egy autója sincs, és én mennyire megfelelnék az elképzeléseinek. Bla bla bla…
Szóval csak ültem a kanapén, és ezt hallgattam, néha én is megpróbáltam volna magamról mesélni, de nem hallgatott végig, belevágott, és csak a magáét fújta. Egyből rájöttem, hogy ezt az embert csak, és kizárólag a saját maga fájdalma érdekli, és élteti. Így menet közben a fejemben át minősítettem a találkozó célját, megéreztem a bizonytalanságát, és átváltottam terapeutába.
Nem osztottam meg magamról semmit, hanem elkezdtem kérdezni őt, ha már a bizalmát belém helyezte. A találkozó végén, és utána úgy nyilatkozott, nagyon jól érezte magát, és annyira jó volt velem beszélgetni.
Jót mosolyogtam magamban, hogy ez csupán egyoldalú volt, mert neki azért volt jó a találkozó, mert volt aki meghallgassa.
Engem, mint nőt úgy érintett az eset, hogy teljesen lemerültem energetikailag, nyári idő ellenére vastag takaróval kellett aludnom, mert úgy fáztam, és remegtem, kimerültem.
Minden porcikám fájt, és kicsit elaludtam, amikor is az a kép tárult elém, hogy kocka formában darabjaimra hullottam szét.
Tudtam, hogy az intelligens szervezet egyből jelez, hogy ez a férfi csak vinne tőlem, de nem adna.
Ezért megírtam neki, hogy nem látom értelmét folytatni, illetve elkezdeni bármit. Természetesen nem értette, és nem is akarta elfogadni sokáig, hiszen neki olyan jó volt, mert ő csak a saját oldalát látja.
Én pedig hálát adtam a testemnek, hogy óramű pontossággal jelezte, mire van szükségem, és mire nem. Megtanultam a leckét.
Alap kiinduló pont, hogy önmagának csak ő volt fontos.
Megkérdezem magamtól, mennyire vagyok fontos magamnak?
Mennyire fontosak mások?
Mikor éreztem magam utoljára fontosnak?
Szeretetre volt éhes.
Én mennyire vagyok szeretet hiányos?
Mennyire tudok szeretni?
Mennyire szeretem magam?
Alám rendelte volna magát.
Kinek akarok megfelelni?
Ki alá rendelem magam?
Mit adnék fel egy kapcsolatért?
A válaszok mindig építő jellegűek, még ha fájdalmasak is, természetesen megtaláltam a saját válaszaimat, és máris másképp tudtam visszatekinteni arra a pár órára.
Ennek fényében egy találkozó sem hiábavaló, mert vagy egy új partnert ismersz meg, vagy magadat…
Dézsi Aranka mediátor, lélektréner
06703326136
Amennyiben tetszett a cikk, köszönöm, ha megosztod ismerőseiddel!
